A tanulási célú mobilitással foglalkozó vitacsoport

A Bizottság április 28–30-ra hívta össze a tanulási célú mobilitással foglalkozó vitacsoport harmadik – egyben utolsó – ülését, melynek Brüsszel adott otthont. Az ülés résztvevői megvitatták, hogyan lehetne a külföldi tanulási lehetőségeket mindenki számára elérhetővé tenni. A polgárok által előterjesztett elképzelések és javaslatok alapján a vitacsoport 21 konkrét ajánlást fogalmazott meg, amelyek a tanulók, az oktatók és az oktatási intézményekben dolgozó szakemberek országhatárokon átívelő mobilitását hivatottak megkönnyíteni.

Ami azt az általános célt illeti, hogy a tanulási környezethez mindenki könnyebben hozzáférjen, a vitacsoport ajánlásai kiemelik: rendkívül fontos továbbra is felhívni a figyelmet a lehetőségekre, és részvételre ösztönözni azokat, akiknek kevesebb lehetőség áll a rendelkezésére. Az ajánlások emellett felvázolják, milyen lehetőségeket kínál és milyen kihívásokkal jár a digitalizáció, és áttekintik, milyen fenntartható megoldások révén lehet a mobilitás környezeti hatását csökkenteni.

Három március–áprilisi hétvégén összesen 150, különböző korcsoportokba tartozó és más-más hátterű, a 27 tagállam lakosai közül véletlenszerűen kiválasztott polgár azonosította és vitatta meg a külföldi tanulási mobilitás akadályait.

Az Európai Bizottság a polgárok segítségét kéri ahhoz, hogy a tanulók és oktatók jobban megismerjék és könnyebben igénybe vehessék az Európán belüli tanulási lehetőségeket. Az ezzel a témával foglalkozó polgári vitacsoport egy szélesebb körű konzultációs stratégia megvalósításához járul hozzá. E stratégia részeként a Bizottság nyilvános konzultációt indított, hogy minden érdekelt és érintett véleményét és javaslatait összegyűjtse. A konzultáció 2023. május 3-án zárul le.

Felkérjük a polgárokat, hogy e gondolkodási folyamat során vegyék figyelembe a következő szempontokat:

• a mobilitási lehetőségeket ki kell terjeszteni a tanulók és oktatók minden csoportjára, kiváltképp a (fogyatékosság, egészségügyi problémák, gazdasági, társadalmi, földrajzi és egyéb akadályok miatt) kevesebb lehetőséggel rendelkező személyekre és a kevésbé mobilis csoportok tagjaira (például az általános iskolai tanulókra és tanárokra, a tanulószerződéses diákokra és gyakornokokra, valamint a felnőtt tanulókra és az oktatókra);
• ügyelni kell arra, hogy a mobilitás a lehető legkörnyezetkímélőbb legyen és a lehető legnagyobb mértékben hozzájáruljon az éghajlatváltozás elleni küzdelemhez – ezért kellő gondossággal kell megválasztani az utazási eszközöket, és elő kell mozdítani a fenntartható módszerek használatát;
• ki kell aknázni a digitalizáció kínálta lehetőségeket (és kezelni kell az ezzel összefüggő kihívásokat) – például jobban ki kell használni a tanulási célú digitális platformok, valamint a helyszíni és online tanulást ötvöző hibrid oktatási módszerek előnyeit;
• szem előtt kell tartani, milyen előnyöket rejt a tanulási mobilitás a kultúrák közötti párbeszéd, az aktív polgári szerepvállalás és a közös értékek előmozdítása szempontjából.

További információkért kérjük, olvassa el az ezen az oldalon lejjebb, a „Dokumentumok” rovatban letölthető tájékoztató dokumentumokat.