Hogyan lehetne hatékonyabban csökkenteni az élelmiszer-pazarlást?
A tagállamok eddig nem értek el elegendő előrelépést az élelmiszer-pazarlás szintjének a kötelezettségvállalásoknak megfelelő jelentős csökkentése érdekében.
Az Európai Bizottság által a tagállamok számára javasolt, jogilag kötelező erejű célok meghatározása elő fogja segíteni az élelmiszer-pazarlás csökkentését az élelmiszer-ellátási lánc egészében és a háztartásokban. Előírja a tagállamok számára, hogy tegyenek lépéseket, ugyanakkor lehetővé teszi számukra, hogy sajátos szükségleteiknek megfelelően a leghatékonyabb intézkedéseket válasszák ki.
A tagállamoknak nemzeti szinten csökkenteniük kell az élelmiszer-pazarlást (2030-ban 2020-hoz képest):
- 30%-kal (egy főre vetítve) a kiskereskedelemben, az éttermi vendéglátásban és a háztartásokban;
- 10%-kal a feldolgozás és a gyártás terén.
A polgárok nézőpontja
Az Európai Bizottság által összehívott polgári vitacsoport 23 ajánlást fogalmazott meg, kiemelve, hogy széles körű megközelítésre van szükség, bevonva valamennyi szereplőt, és erősítve az együttműködést az élelmiszer-ellátási lánc egészében.
A testület jelentése a Bizottság jogalkotási javaslatával együtt az összes ajánlást tartalmazza. Ez az első konkrét és strukturált hozzájárulás a polgárok részéről az európai politikai és jogalkotási kezdeményezések kidolgozásához, amely a részvételi demokrácia gyakorlásából ered.
Az ajánlások 3 cselekvési irányvonalat mutatnak be, amelyek célja az élelmiszer-értékláncon belüli együttműködés megerősítése; az élelmiszer-ipari kezdeményezések ösztönzése és a fogyasztói magatartás megváltoztatásának támogatása.
Ezek közé tartoznak a következők:
- Az élelmiszer-pazarlás csökkentésének összekapcsolása egy tisztességes és méltányos élelmiszer-ellátási lánccal, amely biztosítja a szereplők közötti szolidaritást és együttműködést, olyan mechanizmusokkal, amelyek megkönnyítik a felesleges élelmiszernek a rászorulók számára történő újraelosztását.
- Az EU-nak átfogó célt kell kitűznie az élelmiszer-pazarlás csökkentése érdekében, és a tagállamoknak lépéseket kell tenniük annak biztosítására, hogy a cél az elért eredmények irányítására és nyomon követésére szolgáló, tényeken alapuló megközelítést követve teljesüljön.
- Az oktatás kiemelkedő szerepe az élelmiszerek értékének korai életkortól kezdődő megértésében és értékelésében.
Mi a következő lépés?
A polgári vitacsoport eredménye továbbra is támogatni fogja a Bizottság élelmiszer-pazarlással kapcsolatos átfogó munkáját.
- A polgárok például megerősítik és támogatják, hogy uniós szintű fellépésre van szükség az élelmiszer-pazarlás megelőzése terén, és javasolják az adatok és a bevált gyakorlatok megosztását az érdekelt felek között. Ezenkívül fogyasztókként támogatást kérnek ahhoz, hogy megalapozott döntéseket hozhassanak az élelmiszerek fogyasztásáról és felhasználásáról a „fogyaszthatósági idő” és a „minőségmegőrzési idő” tekintetében.
- A polgárok ajánlásai további megfontolásra szoruló pontokat is jeleznek, például olyan intézkedéseket, amelyek megtiltják a biztonságos, felesleges élelmiszerek megsemmisítését. Az innovatív és fenntartható csomagolással kapcsolatos kutatás további munkaterület, amelyet az ajánlások is kiemelnek.
- Az ajánlások feltárnak néhány olyan területet is, ahol a Bizottság, a tagállamok és más szereplők lehetséges jövőbeli intézkedéseket hozhatnak, például azt, hogy Unió- szerte javítani kell a polgárok megszólítását és a velük való kapcsolattartást.
Fontos, hogy a vitacsoport eredménye iránymutatásként szolgál majd ahhoz, hogy segítse a tagállamokat a célok elérésében.
Ennek fényében a polgárok helyi és nemzeti polgári szerepvállalási fórumok létrehozására szólítanak fel annak érdekében, hogy aktívan hozzájáruljanak az élelmiszer-pazarlás helyi szintű csökkentéséhez.
A polgárok ajánlásait megosztják és megvitatják az élelmiszer-veszteséggel és élelmiszer-hulladékkal foglalkozó, a tagállamokat és az érdekelt feleket tömörítő uniós platformmal annak érdekében, hogy azokat figyelembe vegyék az élelmiszer-pazarlás megelőzésére irányuló nemzeti programokban.
Élelmiszer-hulladék: beszéljenek a számok!
23 ajánlás, hogy kevesebb élelmiszer kerüljön a kukába az EU-ban
Jelenleg több mint 36 millió uniós polgár minden másnap nem engedheti meg magának, hogy minőségi ételt egyen, és egyre nagyobb aggodalomra ad okot az élelmiszerárak növekedése. Az élelmiszer-pazarlás nemcsak gazdasági és etikai kérdéseket vet fel, de sietteti az éghajlatváltozást, és kimeríti a korlátozott mennyiségben rendelkezésre álló természeti erőforrásokat. Az Európa jövőjéről szóló konferencia nyomán az uniós szakpolitikai döntéshozatal elősegítése céljából megrendezett első új generációs polgári vitafórum témája az volt, hogy milyen intézkedésekkel lehetne fellépni az élelmiszer-pazarlás ellen.
A vitafórum három hétvégén keresztül ülésezett. A megbeszélések eredményeképpen a részt vevő európai polgárok 23 ajánlást terjesztettek az Európai Bizottság elé, amelyek három fellépés köré csoportosíthatók: az élelmiszer-értékláncban történő együttműködés megerősítése, az élelmiszeripari kezdeményezések ösztönzése és a fogyasztói szemléletváltás elősegítése.
A polgárok ajánlásai segítik a Bizottság munkáját a témában, pl. adalékul fognak szolgálni ahhoz a jogalkotási javaslathoz, amely kötelező uniós célértékeket fog meghatározni az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. A Bizottság a javaslattal együtt közzéteszi a fórum megbeszéléseiről készült jegyzőkönyvet és az eredményről szóló jelentést is. Az élelmiszer-hulladék csökkentésére vonatkozó célértékekre irányuló bizottsági javaslat egy szélesebb körű kezdeményezés része, amelynek keretében a Bizottság felülvizsgálja a hulladékokról szóló keretirányelvet, és intézkedéseket javasol a hulladék csökkentésére és az újrafeldolgozás növelésére. A polgárok ajánlásait közzétesszük az élelmiszer-pazarlással és élelmiszer-veszteséggel foglalkozó uniós platformon, hogy a tagállamok képviselői és az érdekelt felek megvitathassák azokat.
Az ajánlások a lenti „Dokumentumok” részben tölthetők le.
Időrendi áttekintés
Az élelmiszer-pazarlással foglalkozó vitafórum üléseire 2022 decembere és 2023 februárja között került sor.
- 2022. december 16–18.1. ülés – Brüsszel
Az első ülés célja az volt, hogy a résztvevők feltérképezzék azokat az ötleteket és kidolgozzák azokat a megközelítéseket, amelyek hasznosak lesznek a továbbiakban.
Felvételek 2022. december 16. | 2022. december 18.
- 2023. január 20–22.2. ülés – Brüsszel
A vitafórum második ülésére 2023. január 20–22. között került sor, online. Az első ülésen elfogadott megközelítések alapján a résztvevők megfogalmazták az ajánlások első verzióit. A résztvevők három különböző témában dolgoztak ki ötleteket:
- Együttműködés az élelmiszer-értékláncban – a termelőtől a fogyasztóig
- Élelmiszeripari kezdeményezések
- A fogyasztói magatartás megváltoztatása
Felvételek 2023. január 20. | 2023. január 22.
- 2023. február 10–12.Záróülés – Brüsszel
A 2023. február 10–12-i brüsszeli záróülésen a résztvevők az Európai Bizottság elé terjesztették az eszmecserék következtetéseit és a munkacsoportok ajánlásait. A végleges ajánlások a lenti „Dokumentumok” részben tölthetők le.
Az ülésekről készült felvételek
Hogyan lehetne hatékonyabban küzdeni az élelmiszer-pazarlás ellen?
A polgárok válasza
A vitafórum által javasolt intézkedésekkel az EU, a 27 tagállam, a fogyasztók, valamint a magán- és közszféra érdekelt felei felvehetik a harcot az élelmiszer-pazarlás ellen.
Az élelmiszer-pazarlás elleni fellépés egyszerre célozza azt, hogy:
- csökkenjen az emberei fogyasztásra alkalmas, kidobott élelmiszer mennyisége,
- segítse a mezőgazdasági termelőket, a vállalkozásokat és a fogyasztókat, hogy pénzt takarítsanak meg,
- csökkenjen az élelmiszer-termelés és -fogyasztás környezeti hatása.
A vitafórum munkájának eredményei
A vitafórum ajánlásai segítik a Bizottság munkáját a témában, pl. adalékul fognak szolgálni ahhoz a jogalkotási javaslathoz, amely kötelező uniós célértékeket határoz meg az élelmiszer-pazarlás csökkentése céljából. A fórum iránymutatásokat is megfogalmazott, hogy segítse a tagállamokat az említett célértékek elérésében.