Fiatal polgárok közgyűlése a beporzókról

A közgyűlés tagjai háromszor találkoztak személyesen Brüsszelben, és többször üléseztek online. Ennek során szakértőktől tájékozódtak az állomány csökkenésének problémájáról, áttekintették a lehetséges megoldásokat az érdekelt felekkel és a politikai döntéshozókkal, valamint konkrét intézkedéseket terjesztettek elő a megoldások végrehajtása érdekében. 

Munkájuk eredményeként a közgyűlés 32 ajánlással élt, amelyek a peszticidek használatára, a mezőgazdaságra, a földhasználatra és az élőhelyek védelmére terjedtek ki. 

Az ajánlások között szerepel a növényvédő szerek használatának és toxicitásának csökkentése, a beporzók élőhelyeinek védelme és helyreállítása, valamint a beporzóbarátabb gazdálkodás ösztönzése, a mezőgazdasági termelők széles körű támogatásának biztosítása mellett. 

A közgyűlés tagjai a meglévő környezetvédelmi politikák szigorúbb nyomon követését és végrehajtását és a környezetvédelmi intézkedések finanszírozásának növelését is szorgalmazták, továbbá oktatási kezdeményezéseket is előterjesztettek.

Vadon élő beporzó rovarok például a magányos méhek, a poszméhek, a zengőlegyek, a lepkék, a molyok – és más légyfajták és bogarak is! Ezek az alig észrevehető, apró élőlények sokkal fontosabbak az emberi társadalmak és a természet számára, mint amennyire méretük alapján gondolnánk. A növénykultúrák és a vadon élő virágos növények mintegy 80%-a függ a beporzóktól, úgy a pollen átvitele, mint a szaporodás tekintetében. 

Amikor ezek az állatpopulációk ritkulnak – a földhasználat megváltozása, az intenzív mezőgazdasági gazdálkodás és peszticidhasználat, a környezetszennyezés, az idegenhonos invazív fajok és az éghajlatváltozás miatt –, ez hatással van a teljes ökoszisztémára, aláássa a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-termelést, a gazdaságot, és végső soron kedvezőtlenül hat az emberek jólétére. Következésképpen a beporzó rovarok védelme azt jelenti, hogy a társadalmi és környezeti kihívások összetett rendszerét orvosoljuk.