Hogyan állítsuk meg és fordítsuk vissza a vadon élő beporzó rovarok ritkulását?
A beporzó rovarok számának csökkenése veszélyt jelent a terméshozamra, a jövőbeli jólétünkre és a természetre. Az uniós intézmények, valamint számos európai ország, régió és város indított kezdeményezéseket a probléma kezelésére, de további erőfeszítésekre van szükség.
Hogyan oldjuk meg a végrehajtással kapcsolatos kihívásokat, és hogyan haladunk előre konkrét intézkedések segítségével?
Nem könnyű megválaszolni a kérdést, de annál izgalmasabbnak ígérkezik a vita! Ezt a feladatot kapta 100, véletlenszerűen kiválasztott 18–29 éves európai fiatal, akik 2025 szeptembere és 2026 márciusa között csatlakoznak a közgyűléshez, hogy megoldásokat és szakpolitikai ajánlásokat fogalmazzanak meg.
Mivel azonban a probléma mindenkit érint, az eszmecserét minden polgár előtt meg szeretnénk nyitni.
Olvasson tovább arról, hogyan lehet csatlakozni a vitához, és miért fontos a téma.

Miért fontosak a beporzók?
Vadon élő beporzó rovarok például a magányos méhek, a poszméhek, a zengőlegyek, a lepkék, a molyok – és más légyfajták és bogarak is! Ezek az alig észrevehető, kicsike élőlények sokkal fontosabbak az emberi társadalmak és a természet számára, mint amennyire méretük alapján gondolnánk. A növénykultúrák és a vadon élő virágos növények mintegy 80%-a függ a beporzóktól, úgy a pollen átvitele, mint a szaporodás tekintetében.
Ezen túl a rovarok fontos szerepet játszanak a kártevők elleni védekezés és a talaj egészsége szempontjából is, továbbá az élelmiszerlánc szükséges résztvevői.
Amikor ezek az állatok ritkulnak – a földhasználat megváltozása, az intenzív mezőgazdasági gazdálkodás és peszticidhasználat, a környezetszennyezés, az idegenhonos invazív fajok és az éghajlatváltozás miatt –, ez a teljes ökoszisztémára hatással van, aláássa a biológiai sokféleséget, az élelmiszer-termelést, a gazdaságot, és végső soron kedvezőtlenül hat az emberek jólétére. Következésképpen a beporzó rovarok védelme azt jelenti, hogy a társadalmi és környezeti kihívások összetett rendszerét orvosoljuk.

Mi a tétje a beporzók védelmének?
Mivel saját életünk mélyen összefonódik a beporzók sorsával, széles körű nyilvános vitát kell folytatni a teendőkről.
Az élelmezésbiztonság egzisztenciális kérdés. Az, hogy milyen élelmiszereket állítunk elő, és hogyan, fontos társadalmi-kulturális és gazdasági következményekkel jár. E rovarok védelme ki fog hatni a zöldterületek kezelésének gyakorlatára is is – legyen szó magántulajdonban lévő kertjeinkről, közparkokról vagy természetvédelmi területekről stb. A környezeti válság számos más aspektusához hasonlóan a beporzó rovarok ritkulása is nagyobb kérdéseket vet fel, amelyek társadalmaink és az élővilág közötti kapcsolatot érintik.
A fiataloknak minden bizonnyal különös érdeke fűződik ehhez a vitához, mivel életük nagy részében viselni fogják a válság és arra adott válaszaink (vagy mulasztásaink) következményeit. A közgyűlés célközönsége ezért a fiatal korosztály. Mivel azonban ez az eszmecsere mindannyiunk számára fontos, ez a platform módot kínál arra, hogy bárki hallathassa véleményét.

Időrendi áttekintés
- 2025. január–szeptemberOnline vita
A vita kiszélesítése a polgárok tapasztalatainak és aggályainak begyűjtésével
- 2025. szeptember 26–28.Első plenáris ülés – Brüsszel
A témakör feltérképezése és az irány kijelölése
- 2025. október–novemberOnline vita
Ötletbörze és példák gyűjtése
- 2025. december 5–7.Második plenáris ülés – Brüsszel
A lehetőségek megvitatása és a kihívások átgondolása, a javaslatok kidolgozásának első lépései
- 2026. január–februárOnline vita
A közgyűlés eredeti javaslatainak átgondolása
- 2026. március 6–8.Harmadik plenáris ülés – Brüsszel
A javaslatok véglegesítése
Mindenkit felkérünk, hogy vegyen részt a vitában!
Az elkövetkező hónapokban az európaiak megoszthatják elképzeléseiket és tapasztalataikat ezen a platformon, és interaktív vitateret alakíthatnak ki.
Mindenki részt vehet a vitában, és részt vehet a kidolgozás alatt álló elképzelésekről szóló eszmecserékben. Így gondoskodunk arról, hogy minél több ember aggályait, szükségleteit és kilátásait figyelembe tudjuk venni.
A platformon folyó vitát beépítjük a közgyűlés munkájába, hogy a két folyamat megfelelően felerősítse egymást.
Ön is részt tud venni a vitában itt, a Polgári Részvételi Platformon – nézzen vissza gyakran.

A közgyűlés feladata
A közgyűlés fiatal tagjai először is megismerkednek a beporzók védelmét érintő legfontosabb kihívásokkal.
Idejük nagy részét azonban arra fogják fordítani, hogy megvitassák a különböző nézőpontokat, megoldásokat keressenek, és megvitassák a kihívások kezelésére szolgáló új megközelítéseket.
A politikai és társadalmi kontextus jobb megértése érdekében a közgyűlés tagjai együtt fognak működni politikusokkal, érdekelt felekkel és civil társadalmi szereplőkkel is.
Végezetül pedig ajánlásokat dolgoznak ki az uniós intézmények és más döntéshozók, valamint az érdekelt felek számára.
A közgyűlés lehetőséget kínál arra is, hogy a fiatalok átgondolják, milyen szerepet kívánnak játszani hosszú távon az európai intézmények mellett a környezetvédelmi kérdések uniós irányításában.

További információk
Ebben a tájékoztatóban és ezen a weboldalon további információk olvashatók a beporzókról, jelentőségükről és arról, hogy milyen veszélyek fenyegetik őket.
Bővebben arról, hogy mit tett az EU idáig.
Milyen lenne az élet beporzók nélkül? Tegyen egy virtuális sétát a beporzóparkban.