A nemzedékek közötti méltányossággal foglalkozó polgári vitacsoport

Három hétvégén 150, véletlenszerűen kiválasztott polgár ült össze annak megvitatása céljából, hogy az európai szakpolitikák hogyan mozdíthatják elő jobban a nemzedékek közötti méltányosságot – biztosítva, hogy a ma hozott döntések lehetőségeket és fenntarthatóságot teremtsenek a jövő társadalma számára.

A összetételével az EU sokszínűségét tükröző, a 27 tagállam mindegyikét lefedő vitacsoportban a résztvevők a következő kérdéseket vitatták meg:

• Hogyan szüntethetjük meg a nemzedékek közötti törésvonalakat a közösségvállalás, a kölcsönös támogatás és a megosztott felelősség előmozdításával?
• Hogyan teremthetjük meg az egyensúlyt a különböző korosztályok szükségletei és elvárásai között, szem előtt tartva a jövő nemzedékeinek érdekeit is?
• Hogyan építhetünk ki hosszú távon egy méltányosabb és a mindenkori kihívásokkal szemben ellenállóbb társadalmat?

Az együttgondolkodás eredményeképpen a vitacsoport prioritásokat és konkrét ajánlásokat fogalmazott meg a nemzedékek közötti méltányosságra vonatkozó stratégia kidolgozásához. 

Olyan nemzetközi kezdeményezéseket követően, mint az ENSZ jövőről szóló paktuma, melyet a világ országainak vezetői 2024. szeptember 22-én írtak alá, a Bizottság a 2024–2029-es időszakra vonatkozó politikai iránymutatásában kimondja, hogy az Európai Uniónak a „társadalomban tapasztalható nyugtalanság” közepette gondoskodnia kell arról, hogy „a ma meghozott döntésekkel ne ártsunk a jövő generációinak, és hogy a különböző korú emberek között nagyobb legyen a szolidaritás és az elkötelezettség”.

Az ezzel kapcsolatos munka irányítása Glenn Micallef biztos feladata lett, aki a megbízólevelében felkérést kapott „egy olyan stratégia kidolgozására, amely feltérképezi, hogy miként erősíthetjük meg a nemzedékek közötti kommunikációt, és hogyan biztosíthatjuk, hogy szakpolitikai és jogalkotási döntéshozatalunk során a jelenlegi és jövőbeli generációk érdekeit egyaránt figyelembe vegyük”.