Európai polgári vitacsoportok

A civil társadalmi szerepvállalás új korszaka

Megkezdte tevékenységét a „Gyűlölet a társadalomban” témával foglalkozó európai polgári vitacsoport

A vitacsoport ülésein 150 európai polgár folytat eszmecserét arról, hogyan lehet megfékezni a gyűlöletet a társadalomban.

Együtt körüljárják, hogy korunkban milyen formákat ölt és miként nyilvánul meg a gyűlölet a társadalomban, és milyen intézkedésekkel lehetne fellépni annak különböző megnyilvánulásaival szemben.

Mire a vitacsoport májusban befejezi a munkáját, a polgárok egy sor, az Európai Bizottsághoz benyújtandó ajánlásról fognak megállapodni, amelyek befolyásolni fogják majd az ezzel kapcsolatos uniós szakpolitikát.

További információk

Az energiahatékonysággal foglalkozó európai polgári vitacsoport benyújtotta ajánlásait az Európai Bizottságnak.

two citizens hand over the final recommendations to Maroš Šefčovič, Executive Vice-President of the European Commission for the European Green Deal.

A vitacsoport utolsó ülésének végén a polgárok előterjesztették ajánlásaikat Maroš Šefčovičnak, az Európai Bizottság európai zöld megállapodásért felelős ügyvezető alelnökének.

Három hétvégén keresztül 150 véletlenszerűen kiválasztott, együttesen mind a 27 uniós tagállamot képviselő polgár folytatott vitát az energiahatékonyság előnyeiről és kihívásairól.

Az eszmecsere eredményeként konkrét ajánlásokat terjesztettek elő, amelyek hozzá fognak járulni az ezzel kapcsolatos jövőbeli uniós szabályozás alakításához, és beépülnek majd a készülő bizottsági kezdeményezésekbe. Ez utóbbiak közé tartozik a Bizottság javaslata egy, az energiahatékonyság elsődlegességének elvére vonatkozó ajánlásra.

További információk

Mit értünk európai polgári vitacsoportok alatt?

A polgári vitacsoportok ma már az Európai Unió demokratikus életének állandó szereplőivé váltak. Tagjaikat véletlenszerűen választják ki a 27 tagállamból. Feladatuk, hogy mindannyiunkat érintő fontos javaslatokat vitassanak meg európai szinten.

Az európai polgári vitacsoportok tagjai kis létszámú (mintegy 12 fős) csoportokban, valamint közös (plenáris) üléseken dolgoznak együtt. Moderátori csapat segíti a munkájukat. Megbeszéléseik alapján a polgárok alkotta vitacsoportok ajánlásokat fogalmaznak meg az Európai Bizottság számára, mely azokat figyelembe veszi szakpolitikai kezdeményezéseinek kidolgozása során.

2022 decemberétől 2023 áprilisának végéig három – külön-külön mintegy 150 tagot számláló – vitacsoportnak nyílt lehetősége arra, hogy konkrét ajánlásokat dolgozzon ki egyes, az Európai Bizottság 2023. évi munkaprogramjában szereplő kulcsfontosságú kezdeményezések tárgyában. Az első három polgári vitacsoport az élelmiszer-pazarlás, a virtuális világok, illetve a tanulási célú mobilitás témájával foglalkozott.

Hogyan működik a polgári vitacsoport?

1. ülésszak
Ötletelés
Az első ülésszak célja az, hogy a vitacsoport ötleteket fogalmazzon meg, majd témakörök szerint csoportosítsa azokat a koncepciókat, amelyeket a polgárok a legígéretesebbnek tartanak a következő ülésszakokon folytatandó további megbeszélésekhez.
2. ülésszak
Felülvizsgálat és tökéletesítés
Ennek az ülésszaknak az a célja, hogy a vitacsoport résztvevői az első ülésszakon elfogadott koncepciókra támaszkodva előzetesen megfogalmazzák ajánlásaikat. Egy összetett kölcsönös értékelési folyamat keretében a polgárok munkacsoportokat alkotva felülvizsgálják egymás javaslatait és megállapításait, és egymás ötleteire építve továbbfejlesztik elképzeléseiket. Ennek az együttműködésnek a gyümölcseként a vitacsoport a záró ülésszakon kidolgozza végső ajánlásait.
Záróülés
Következtetés
Az utolsó ülésszak alkalmával a vitacsoport az ajánlásaival együtt a megbeszélések következtetéseit is benyújtja az Európai Bizottságnak. A következtetések és az ajánlások a vonatkozó javaslatok kidolgozását hivatottak segíteni.

Hogyan választják ki a vitacsoportok tagjait?

A Bizottság összesen mintegy 150 polgártválaszt ki véletlenszerűen a 27 tagállamból.

A vitacsoportok összetétele tükrözi az EU sokszínűségét lakóhely (vidék/város), nem, életkor, iskolai végzettség és társadalmi-gazdasági háttér tekintetében.

A résztvevők egyharmada fiatal (16–25 év közötti személy).

A polgári vitacsoportok tagjai véletlenszerűen kerülnek kiválasztásra. A toborzók a potenciális résztvevőkkel telefonon veszik fel a kapcsolatot. Ehhez véletlenszerű kiválasztást végző eszközök révén állítanak össze egy listát működő (mobil- vagy vezetékes) telefonszámokból. Ez a biztosítéka annak, hogy a kiválasztás reprezentatív legyen, és hogy a vitacsoportok a lehető leghűbben tükrözzék az EU szociodemográfiai összetételét.

A toborzáshoz az alábbi forrásokból származó adatok kerülnek felhasználásra:

Eurobarométer, az Európai Unió éves közvélemény-kutatásra szolgáló eszköze, valamint
Eurostat, az EU statisztikai hivatala.

Kvótarendszer biztosítja, hogy a vitacsoport a nemek szempontjából is kiegyensúlyozott legyen, az életkori összetétel tekintetében pedig előfeltétel, hogy a vitacsoportok egyharmadát 16–25 év közötti fiatalok tegyék ki. A vitacsoportok tagjainak kiválasztása során az alábbi szociodemográfiai jellemzőket vesszük még figyelembe:

iskolai végzettség;
lakóhely;
foglalkozás.

Az egyes tagállamokból az adott ország népességének arányában toborzunk résztvevőket, és a különböző csoportok tekintetében is az arányos képviselet elvét követjük. Kevesebb résztvevőt adó kisebb országok esetében az egyes kategóriák részarányát vitacsoportokon átívelően biztosítjuk, így garantálva a kisebb országok megfelelő képviseletét.

Minden vitacsoport esetében külön kiválasztási eljárást szervezünk.

Annak érdekében, hogy a megbeszélések során a lehető legtöbb nézőpont és vélemény kerüljön kifejezésre, és élénk, előremutató viták alakuljanak ki, elengedhetetlen, hogy a vitacsoportok összetétele tükrözze az EU népességének sokszínűségét.

Már lezárult vitacsoportok

Az élelmiszer-pazarlással foglalkozó vitafórum

Milyen intézkedéseket kellene hozniuk az uniós tagállamoknak, az élelmiszer-ellátási lánc szereplőinek, a fogyasztóknak, valamint a magán- és a közszféra más érdekelt feleinek, hogy csökkenjen az élelmiszer-pazarlás?