Miért olyan fontos, hogy beszéljünk erről a témáról?
Európában ma riasztóan gyakori a gyűlöletbeszéd, és egyre többször fordulnak elő gyűlölet-bűncselekmények. A gyűlölet nemcsak a közvetlenül megcélzott egyéneket, csoportokat és közösségeket érinti, hanem polarizálhatja a társadalmat és gátolhatja a demokratikus vitát is.
2023 decemberében a Bizottság közleményt fogadott el „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” címmel. Ez a közlemény polgárok vezette vitára szólít fel, melynek résztvevői eszmecserét folytatnak arról, hogyan lehetne a megosztottság és a gyűlölet légköréből kitörve olyan társadalmat létrehozni, melyre az egyenlőség, valamint az emberi jogok és méltóság tiszteletben tartása jellemző. Ezeket az értékeket az Európai Unióról szóló szerződés is rögzíti, mely alapjában véve egy, az EU polgárainak együttélését szabályozó társadalmi szerződés.
Hogyan vehetek részt a társadalmi gyűlölet elleni küzdelemről szóló uniós szintű vitában?
Mit tehetünk a gyűlölet ellen, és hogyan növelhetjük a kölcsönös tiszteletet társadalmainkban? Van-e személyes tapasztalata vagy ötlete arra vonatkozóan, hogy miként erősíthetjük társadalmainkban az egymás iránti tiszteletet? Van-e olyan javaslata, amely segítheti az Európai Bizottság munkáját a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem terén?
Az Ön véleményére is kíváncsiak vagyunk: mondja el nekünk, hogy Ön szerint hogyan lehetne a legeredményesebben fellépni a társadalomban megfigyelhető gyűlölet ellen. Ezen a felületen, mely a kölcsönös tiszteleten alapuló konstruktív viták fóruma, megoszthatja elképzeléseit és párbeszédet folytathat más polgárokkal.
Hogyan fog eljárni a Bizottság a beérkezett elképzelések, javaslatok ügyében?
Az Európai Bizottság elemezni fogja a platformon közzétett összes hozzászólást, ahogy az európai polgári vitacsoportok megbeszéléseinek eredményét is, és azokat figyelembe fogja venni a jövőbeli szakpolitikák kialakítása során.
A gyűlölet elleni küzdelem: beszéljenek a számok!
Bár a gyűlölet nagyságrendjét nem könnyű pontosan meghatározni, íme néhány számadat szemléltetésül:
- 8 millió, EU-szerte közzétett online üzenet elemzése alapján a toxikus hangvételű, gyűlöletkeltő üzenetek száma 30%-kal nőtt 2023. január és szeptember között.
- Az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége által végzett felmérés válaszadóinak55%-a több mint három alkalommal tapasztalt faji megkülönböztetést az EU-ban 2022–2023-ban.
- Minden harmadik nő legalább egyszer elszenvedett fizikai vagy szexuális erőszakot.
Mit tett eddig az EU ezen a területen?
A gyűlölet elleni uniós szintű fellépés szabályozási és egyéb szakpolitikai kezdeményezéseket egyaránt magában foglal. Az alábbiakban nem kimerítő jellegű áttekintést adunk az eddig hozott intézkedésekről. Ezen a linken részletesebben tájékozódhat a gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni küzdelem jogi és szakpolitikai keretéről az EU-ban.
A gyűlöletbeszéd és a gyűlölet-bűncselekmények elleni eddigi intézkedések
- 2008. évi kerethatározat a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni küzdelemről
- A „Nincs helye a gyűlöletnek: európai összefogás a gyűlölet ellen” című közlemény (2023. december)
- Az antiszemitizmus elleni küzdelemre és a zsidó élet előmozdítására irányuló uniós stratégia
- A romák egyenlőségének, társadalmi befogadásának és részvételének előmozdítását célzó uniós stratégiai keretrendszer
- Az EU rasszizmus elleni cselekvési terve
A jogellenes online gyűlöletbeszéd elleni intézkedések
- A digitális szolgáltatásokról szóló rendelet
- Magatartási kódex a jogellenes online gyűlöletbeszéd felszámolásáért
Megkezdte tevékenységét a „Gyűlölet a társadalomban” témával foglalkozó európai polgári vitacsoport
150 európai polgár fog egybegyűlni az európai polgári vitacsoport első ülésén, hogy átgondolják, hogyan lehet megfékezni a gyűlöletet a társadalomban.
Együtt meg fogják vizsgálni a gyűlölet indítóokait, és körüljárják, milyen intézkedésekkel lehetne felszámolni azokat. A részvevők három hétvégén ülnek össze, hogy átgondolják, hogyan lehetne eltüntetni a különböző csoportok és közösségek közötti társadalmi törésvonalakat.
Mire a vitacsoport májusban befejezi a munkáját, a polgárok egy sor, az Európai Bizottsághoz benyújtandó ajánlásról fognak megállapodni, amelyek befolyásolni fogják majd az ezzel kapcsolatos uniós szakpolitikát.