Az uniós polgárok egynegyede számol be fogyatékossággal élő személyről, azaz több mint 100 millió emberről. Az Európai Számvevőszék szerint azonban a fogyatékossággal élő személyek támogatására irányuló uniós intézkedések csak korlátozott hatást fejtettek ki. A fogyatékossággal élő személyek még mindig a megkülönböztetés számos formájával és akadállyal szembesülnek a mindennapi életben. Számos középület és közlekedési rendszer továbbra is elérhetetlen. A munkahelyeken alulreprezentáltak, és nem kapnak megfelelő támogatást ahhoz, hogy továbbra is alkalmazásban maradjanak. A fogyatékossággal élő gyermekek nehezen férnek hozzá az igényeiknek megfelelő inkluzív oktatáshoz. Emellett jelentős akadályokkal szembesülnek az egészségügyi ellátáshoz, a sporthoz, a kultúrához és a politikai részvételhez való hozzáférés terén. Ezek a rendszerszintű akadályok jelentősen növelik a társadalmi kirekesztés és a szegénység kockázatát. Természetesen a tagállamok kulcsszerepet játszanak, de az EU-nak vezető szerepet kell vállalnia, és határozottabb intézkedéseket kell szorgalmaznia. Bár a 2021–2030-as időszakra szóló uniós fogyatékosságügyi stratégia ambiciózus célokat tűz ki, a jelenlegi nyomonkövetési rendszer nem mutatja be egyértelműen, hogy az uniós alapok hogyan javítják a fogyatékossággal élők életét. E hiányosságok kezelése érdekében az EU-nak jelentősen növelnie kell a hozzáférhetőség javítására, az inkluzív oktatási programokba való beruházásra, a szakmai integrációs kezdeményezések támogatására és a sztereotípiák elleni küzdelemre irányuló figyelemfelkeltő kampányok indítására szánt finanszírozását. Ezeknek az intézkedéseknek a megerősítése nemcsak a jogok kérdése, hanem elengedhetetlen egy méltányosabb Európa felépítéséhez is, ahol mindenki méltósággal és függetlenül élhet, képességtől függetlenül.