Egyre több gyermek és serdülő szenved az akadémiai nyomás és más tényezők által okozott mentális betegségektől. Az életkor, amelyben ezek előfordulnak, egyre inkább lejjebb és lejjebb tolódik, ami a legmagasabb éberségre kell, hogy helyezzen minket. Figyelembe véve azt a tényt, hogy a gyermekek és a serdülők fél napot töltenek az iskolában, és ugyanakkor figyelembe véve a több mint 800 diák számára rendelkezésre álló pszichológusok kis számát, csodálkozunk: Hogyan biztosíthatja egyetlen ember, aki csak heti négy órát van jelen, ennyi diák jólétét? A mentális egészség nem hóbort, hanem komoly kérdés, amely egész társadalmunk elégedettségét érinti. Az egészségügyi személyzet képzésének és bővítésének kiemelt prioritásnak kell lennie. A helyes irányba tett első lépés az lenne, ha az iskolákban kezdenénk. Mert 0,005 óra tanulónként messze nem elég ahhoz, hogy a saját lelki szenvedésünkről beszéljünk.