Az EU hosszú távú költségvetésének prioritásként kell kezelnie a vidék újjáélesztését azáltal, hogy támogatja a szociális vállalkozásokat az elsődleges termelésben, biztosítja a gazdasági rezilienciát, a fenntarthatóságot és a munkahelyteremtést. A vidéki területek elnéptelenedéssel, gazdasági hanyatlással és korlátozott lehetőségekkel szembesülnek, annak ellenére, hogy kulcsfontosságúak az élelmezésbiztonság és a zöld átállás szempontjából. A szociális vállalkozások a helyi termelés, a körforgásos gazdasági modellek és a közösségi alapú innováció előmozdításával áthidalhatják a szakadékot. A bürokratikus terhek, a finanszírozáshoz való korlátozott hozzáférés és az összetett finanszírozási mechanizmusok azonban akadályozzák a szociális vállalkozásokat abban, hogy hozzáférjenek az uniós forrásokhoz. A következő uniós költségvetésnek: A szociális gazdaság szervezeteire és az őket képviselő szervezetekre vonatkozó adminisztratív eljárások egyszerűsítése a KAP, az ESZA+ és a Kohéziós Alap előirányzatai tekintetében. Annak biztosítása, hogy az uniós finanszírozás méltányosan eljusson a kistermelőkhöz, a szövetkezetekhez és a vidéki szociális vállalkozásokhoz, csökkentve a nagy agrárvállalkozásoktól való függőséget. A társadalmilag felelős közbeszerzés (SRPP) előmozdítása az élelmiszerek, az energia és a vidéki szolgáltatások terén. A digitalizáció és a képzés támogatása a vidéki szociális gazdasági kezdeményezések korszerűsítése érdekében, többek között a munkavállalók továbbképzésére és átképzésére irányuló programok finanszírozása révén. A halászati és akvakultúra-ágazatban, valamint az elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában működő szociális vállalkozások kizárása az általános csoportmentességi rendelet hatálya alól. A szociális gazdaság által vezérelt vidékfejlesztés előtérbe helyezésével az uniós költségvetés fellendítheti a gazdasági befogadást, az élelmezésbiztonságot és a környezeti fenntarthatóságot, így minden euró számít az európai polgárok számára.