Hisszük, hogy egy minden korosztályt felölelő társadalomban ösztönözni kell a nemzedékeken belüli és a nemzedékek közötti szolidaritást és méltányosságot. Nem szabad kiszámítani a generációk közötti erőfeszítéseket, és ellenőrizni, hogy van-e szimmetrikus erőfeszítés a generációk között. A szolidaritás azt jelenti, hogy erőfeszítéseket kérünk az erősebbektől a leggyengébbek megsegítésére, a leggazdagabbaktól a szegények megsegítésére, az egészséges emberektől a betegekig. Függetlenül attól, hogy melyik generációhoz tartoznak. Nem fogunk elnézést kérni az idősektől, mert egyre több idős ember vagyunk. Nem kérünk bocsánatot, mert tovább élünk. Nem fogunk bocsánatot kérni, ha az időseknek több egészségügyi ellátásra van szükségük. Szolidaritást akarunk a generációk között és a generációk között, hogy megoldjuk ezeket a kérdéseket. Akinek segítségre van szüksége, annak segíteni kell, függetlenül generációjának méretétől. A generáció nem releváns, ha a szolidaritásról van szó. Ha a fiatalabb generációnak egyértelmű joga van arra, hogy erőfeszítéseket vagy elszámoltathatóságot követeljen az idősebb generációktól, akkor biztos, hogy a világ állapota, amelyben a mi generációnk elhagyta a fiatal generációt. A világ aggódik a fenntartható éghajlat miatt, fenyegeti a békét, túl sok gyermek nő fel szegénységben. Ha a mi generációnknak erkölcsi kötelezettsége van a fiatalabb generációval szemben, akkor elsősorban az éghajlati intézkedésekről, a békéről és a szegénység elleni küzdelemről van szó. Három olyan politikai terület, ahol az EU kevésbé ambiciózus, mint a múltban. Szükségünk van erre a nemzedékek közötti szolidaritásra!