A lakosság egyre szürkeebbé válik, és nem vagyunk felkészülve rá. Az öregedés univerzális élmény, és nem kell rímelnie a magányra, a fogyatékosságra és a másoktól való függőségre. Napjainkban az időskorúak, akiknek egészségi állapota romlik, vagy visszavonulnak a társadalmi életből és otthon maradnak, vagy ha állapotuk még jobban romlott, ápolási otthonba költöznek. Az idősek nagy része egyik lehetőségnek sem felel meg, bár még mindig szükségük van valamilyen támogatásra a mindennapi életben - aktívak és élénkek, de egyedül küzdenek az öregedéssel. Ezzel összefüggésben 2018-ban az EU-ban a 65 éves vagy annál idősebb nők közül 10-ből 4 élt egyedül, és az idősek mintegy egytizede szembesült a lakhatási költségeiből eredő terhekkel. Ma valószínűleg még több idős ember nehezen engedheti meg magának a lakhatást. Meggyőződésem, hogy a közös lakhatás nagyszerű megoldás erre a kihívásra. Ez egyfajta kollaboratív lakhatás, ahol az idősek együtt élnek egy közösségi környezetben. Előnyök? Megfizethető költségek (minden lakosra elosztva), hozzáférhető, az idősek igényeit szem előtt tartó tér, támogató szolgáltatások (egészségügyi ellátás, ételkészítés, szállítás), függetlenség, a magány elleni küzdelem és végül, de nem utolsósorban - kölcsönös támogatás és társadalmi interakció. A kutatások azt mutatják, hogy a társadalmi kapcsolat segít az időseknek élesnek és boldognak maradni, javítva a kognitív rugalmasságot és a mentális egészséget. A közös lakhatást sürgősen fejleszteni kell, az EU, a tagállamok vagy a helyi önkormányzatok pénzügyi támogatásával.