Az egyik olyan terület, ahol sürgősen foglalkozni kell a generációk közötti igazságossággal, az éghajlat-politika. Az éghajlatváltozás a legsürgetőbb példa arra, hogy a rövid távú döntések milyen pusztító hosszú távú következményekkel járhatnak. A fiatalokat azonban – akik a legtovább élnek együtt ezekkel a következményekkel – gyakran kizárják a megoldásukat célzó politikák kialakításából. Egyértelmű változásra van szükség az EU éghajlat-változási stratégiájában: a hosszú távú hatást előnyben kell részesíteni az azonnali politikai vagy gazdasági kényelemmel szemben. Minden jelentős környezetvédelmi döntésnek magában kell foglalnia az ifjúsági konzultációt mint bevett gyakorlatot, nem pedig kivételt. Az ifjúsági éghajlat-változási tanácsoknak mind nemzeti, mind uniós szinten valódi befolyással kell rendelkezniük, és szavazati vagy tanácsadói hatáskörrel kell rendelkezniük az érintett bizottságokban. Emellett a generációk közötti éghajlati igazságosságot az iskolákban nemcsak tudományos kérdésként, hanem polgári felelősségként is oktatni kell. Az idősebb generációkat viszont figyelemfelkeltő kampányok és generációk közötti projektek révén kell bevonni, amelyek összehozzák a fiatalokat és az időseket, hogy közösségeikben fenntarthatósági kezdeményezéseken dolgozzanak. Ha az éghajlatváltozás generációkon átívelő válság, akkor a válasznak generációk közöttinek kell lennie. Európa vezető szerepet vállalhat, ha megmutatja, hogy a környezeti felelősség közös kötelesség – és hogy életkortól függetlenül minden hang számít az élhető jövő építésében.