Az Európai Uniónak a nemzedékek közötti igazságosságot kell politikai döntéshozatala középpontjába helyeznie. Túl gyakran fordul elő, hogy a politikai döntések rövid távú érdekeket szolgálnak, figyelmen kívül hagyva azokat a hosszú távú következményeket, amelyekkel a mai fiataloknak – és a jövő generációinak – szembe kell nézniük. Az éghajlatváltozástól és az államadósságtól a digitális szabályozásig és a demográfiai változásokig a fiatalabb európaiakra nehezedő teher egyre nő. Olyan politikákra van szükségünk, amelyek prioritásként kezelik a fenntarthatóságot, a méltányosságot és a befogadást. Jövőbeni hatásvizsgálatokat kell bevezetni az összes főbb uniós jogszabályra vonatkozóan, biztosítva, hogy figyelembe vegyék a még meg nem születettek jogait. Az éghajlat-politikát a fiatalok fokozottabb bevonásával kell felgyorsítani, míg a közkiadásoknak a hosszú távú felelősségvállalást, nem pedig a rövid távú nyereséget kell tükrözniük. A fiatalok politikailag alulreprezentáltak, ugyanakkor túlzottan ki vannak téve a jelenlegi döntések következményeinek. Az EU-nak csökkentenie kell a választójogi korhatárt, fokoznia kell a fiatalok részvételét, és állandó struktúrákat – például a jövő ifjúságával foglalkozó közgyűlést – kell létrehoznia a fiatalabb hangok kormányzásba való beágyazása érdekében. Az oktatási rendszereknek elő kell mozdítaniuk a hosszú távú gondolkodást és a polgári felelősségvállalást is, lehetővé téve a következő generáció számára, hogy céltudatosan vezető szerepet töltsön be. A nemzedékek közötti igazságosság nem a korcsoportok közötti megosztottságról, hanem a szolidaritásról és a közös felelősségvállalásról szól. Az EU-nak most egyedülálló lehetősége van arra, hogy jó példával járjon elöl, és olyan jövőt építsen, amely minden generáció javát szolgálja. Mi, fiatalok, készek vagyunk hozzájárulni. Felzárkózást, méltányosságot és valódi beleszólást kérünk a jövőbe, amit örökölni fogunk.