A jólléti gazdaság átalakító erejű modellt kínál annak biztosítására, hogy a jövő generációit ne terheljék a mai döntések következményei. A nem fenntartható gazdasági növekedés gyakran hosszú távú társadalmi, egészségügyi és környezeti költségekkel jár, veszélyeztetve a jelenlegi és jövőbeli generációk jólétét és bolygónk fenntarthatóságát. A jólléti gazdaság túlmutat a GDP-n mint a haladás egyetlen mutatóján, olyan mutatókat integrálva, mint a mentális és fizikai egészség, a környezeti fenntarthatóság és a társadalmi méltányosság. A jólléti gazdaságnak az uniós döntéshozatalba való beépítése hozzá fog járulni a jelenlegi kihívások jobb kezeléséhez, miközben védi a jövő generációinak szükségleteit és jogait. Ez a megközelítés előmozdítja a nemzedékek közötti méltányosságot azáltal, hogy biztosítja, hogy a mai döntések ne veszélyeztessék a jövő generációinak boldogulási képességét. A jólléti gazdaság koncepciója számos uniós kezdeményezésben megtalálható: a jólléti gazdaságról szóló 2019. évi következtetések, a Közös Kutatóközpont „Fenntartható és inkluzív jóllét” című 2024. évi jelentése. Az EU-n kívül Wales volt az első olyan ország, amely a jövő nemzedékek jólétéről szóló 2015. évi törvénnyel védte a jövő nemzedékek érdekeit. Az EuroHealtNet, az egészségért, a jóllétért és az egyenlőtlenségek csökkentéséért létrehozott partnerség összegyűjtötte a jólléti gazdasággal kapcsolatos bevált gyakorlatokat, és javasolta, hogy az európai szemesztert használják a jólléti gazdaság megvalósításának mechanizmusaként. A jólléti gazdaság megközelítésének elfogadása elengedhetetlen a generációk közötti méltányossági kezdeményezés sikeréhez.