A jövő nemzedékek számára a méltányosság biztosításához átlátható, inkluzív és demokratikus elveken alapuló szakpolitikai döntésekre van szükség. A közelmúlt fejleményei azonban aggályokat vetnek fel. A borcímkézési csomag tervezete – amely jelenleg megvitatás alatt áll – jelentős változtatásokat vezet be a bortermeléssel és -promócióval kapcsolatban, amelyeket jelentős költségvetések támogatnak. Ezek az intézkedések nyilvános konzultáció vagy hatásvizsgálat nélkül haladnak előre, annak ellenére, hogy jelentős következményekkel járnak a fogyasztói jogokra és a közegészségügyre nézve. Az ilyen döntéseket nem szabad zárt ajtók mögött meghozni. Hasonló aggályok merülnek fel azzal kapcsolatban is, hogy a Bizottság a közelmúltban a peszticidekre vonatkozó szabályok felülvizsgálatára használta a „salátarendelet-eljárást” – ez egy másik olyan eset, amikor eljárási rövidítéseket alkalmaztak, kizárva a civil társadalommal és a szakértőkkel való érdemi együttműködést. Ezek a minták azzal a kockázattal járnak, hogy normalizálják a rövid távú vagy egyéni érdekeket előnyben részesítő átláthatatlan szakpolitikai döntéshozatalt. Az erős, független civil társadalom elengedhetetlen a hosszú távú közérdek védelmének biztosításához, különösen a közegészségügy területén, ahol a kereskedelmi befolyás jelentős lehet. Ha a politikai döntések egyre inkább rövid távú vagy szűk érdekeket tükröznek, a jövő generációi örökölhetnek olyan rendszereket, amelyeket igényeik vagy véleményük figyelembevétele nélkül alakítottak ki. A nemzedékek közötti méltányosság a döntések meghozatalának módjától is függ – nem csak attól, hogy miről születik döntés. E kérdések kezelése elengedhetetlen a bizalomépítéshez, a demokratikus elvek fenntartásához és a civil társadalmi tér védelméhez, amelyre a jövő generációi támaszkodhatnak.