A mobilitási ágazat jelenleg az egyik olyan ágazat, amelyet a legnehezebb dekarbonizálni: az üvegházhatású gázok egyik legnagyobb kibocsátója, és az elmúlt évtizedekben a legkisebb csökkenést érte el. A nemzetközi légi közlekedésből és hajózásból származó kibocsátások várhatóan szintén növekedni fognak. Ez tehát kulcsfontosságú ágazat ahhoz, hogy el lehessen érni a párizsi megállapodásokat. A közlekedésért és az idegenforgalomért felelős uniós biztosnak fontos szerepet kell játszania e cél elérésében, amint azt a ráruházott felelősségi körök is mutatják, és a nemzedékek közötti igazságosságért felelős biztos együttműködhetne vele annak érdekében, hogy segítsen csökkenteni a kibocsátásokat ebben a kulcsfontosságú ágazatban az összekapcsolt és dekarbonizált Európa megvalósítása érdekében. Az alábbiakban néhány javaslatot ismertetünk, amelyeket a jogérvényesülésért felelős többgenerációs biztos a közlekedésért és az idegenforgalomért felelős biztossal közösen támogathatna: javaslat: Valódi európai vasúti rendszerre van szükségünk: Ennek kiépítéséhez az EU-nak új stratégiát kell elfogadnia: Határozza meg az ideális nappali/éjszakai közvetlen és kabotázs vasúti szolgáltatást, és javasolja, hogy ezt a szolgáltatást a nemzeti üzemeltetők egymással együttműködve vagy egyedül végezzék el. Ha elutasítják, az EU-nak gazdasági ösztönzőkkel rendelkező nemzetközi pályázatokat kell kiírnia. Fontolóra kell vennie azt is, hogy az üzemeltetőknek bérbe adandó vonatflottával rendelkezzen. 30 év sikertelen liberalizáció után itt az ideje, hogy megváltoztassuk a modellt, hogy a vasút valóban egész Európához tartozhasson, és alapvető szerepet játszhasson gazdaságunk dekarbonizációjában és a nulla éghajlati kibocsátás politikájában. A következő.