Az Európai Unió előtt álló új kihívásokkal összefüggésben, különösen a versenyképességgel, a közös védelemmel, a bevándorlással és a népesség elöregedésével összefüggésben, személy szerint úgy gondolom, hogy felül kell vizsgálni a jelenlegi programokat, és végrehajtásuk és eredményeik fényében úgy kell megtervezni vagy új igényekhez irányítani őket, mintha nulla alapú költségvetésről lenne szó. Emellett ez képet adna az európai adófizetőkről abban az esetben, ha új saját forrásokat kell létrehozniuk, amelyeknek szükségszerűen el kell kerülniük az európai vállalatok versenyképességével való összeütközést vagy a nagyobb adminisztratív terheket. Egyszerűsítenünk kell és jobban kell kommunikálnunk, hogy hová kerülnek az európai adófizetők erőforrásai, ha egységesebb és erősebb Európát akarunk. A GDP 1%-áról 2%-ra való áttérés és a beszedés növelése nem valósítható meg a prioritások alakulása óta a kezdetektől fogva generált kiadások felülvizsgálata nélkül. Másrészről az európai politikákkal és azok jólétre gyakorolt hatásával kapcsolatos ismeretek bővítése érdekében a közösségi költségvetés egyik témáját be kell építeni az egyetemekbe. Sok fiatalunk nincs teljesen tisztában az Európához tartozás hatásával, és ez veszélyt jelent a jövőre nézve. Reméljük, hogy a 27 tagállam és vezetőik is képesek lesznek csökkenteni az adminisztratív terheket és a személyzeti költségeket az Unió egészének javára.