A fiatalok kiemelik, hogy a mesterséges intelligencia és a digitális platformok alakítják mindennapi életüket, ugyanakkor aggályokat vetnek fel a félrevezető tartalmakkal, a mesterséges intelligencia által generált anyagok azonosításának nehézségével, a valóság és a digitális világ közötti elmosódással, valamint a felhasználók adatait és figyelmét monetizáló platformokkal kapcsolatban.  Rámutatnak továbbá az online jelenlét negatív társadalmi hatásaira, többek között a társak általi nyomásgyakorlásra, a káros önösszehasonlításra és a megfigyelés növekvő érzésére, valamint az egyre polarizáltabb terekre, amelyek eltántoríthatják a részvételt.

Ezért erősebb szabályozást, nagyobb átláthatóságot, jobb digitális jártasságot és nagyobb elszámoltathatóságot kérnek a technológiai vállalatoktól, a kormányoktól és a médiától. Hangsúlyozzák továbbá, hogy be kell vonni a fiatalokat a technológiatervezésbe, biztonságosabb és az életkornak megfelelő online tereket kell létrehozni, figyelembe kell venni a közösségi médiára vonatkozó alsó korhatárra vonatkozó szabályokat, és támogatni kell az uniós értékeket tükröző európai digitális szolgáltatások fejlesztését. 

 Az Európai Bizottság szakpolitikákat és kezdeményezéseket vezetett be, például a digitális szolgáltatásokról szóló jogszabályt, amely előírja a platformok számára, hogy csökkentsék a felhasználókat, köztük a kiskorúakat érintő kockázatokat, valamint az internetes megfélemlítés elleni cselekvési tervet, amelynek célja, hogy biztonságosabb online környezetet teremtsen a fiatalok számára. 

A vita témái a közelgő technológiai szuverenitási csomaghoz is kapcsolódtak, amelynek célja az európai technológiák előmozdítása, Európa nem uniós szereplőktől való függőségének csökkentése, valamint az uniós normák és elvek tiszteletben tartásának biztosítása.

Egyetért-e a fiatalok által javasolt intézkedésekkel? Vannak-e olyan további intézkedések, amelyeket az EU-nak fontolóra kellene vennie?