A fiatalok többre vágynak, mint csupán egy székre az asztalnál – azt akarják, hogy ötleteik alakítsák a valódi döntéseket. Felszólították az EU-t, hogy vegye komolyan az ifjúsági javaslatokat, és gondoskodjon arról, hogy azokat ne csak szimbolikus gesztusként, hanem a politikai döntéshozatal valamennyi területén figyelembe vegyék.

Ahhoz, hogy a részvétel érdemi legyen, inkluzívnak kell lennie. Ez azt jelenti, hogy meg kell szólítani a különböző hátterű – vidéki térségekből, különböző régiókból és gyakran kimaradt közösségekből származó – fiatalokat. A helyi és nemzeti szervezetekkel való együttműködés kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy minden hang hallható legyen.

Azt is elmondták, hogy az ifjúságpolitikai párbeszédek csak az egyik módja a részvételnek. Az olyan ifjúsági célokat, mint a fenntarthatóság, a mentális egészség és a tisztességes munkahelyek, teljes mértékben be kell építeni az uniós jogszabályokba, programokba és költségvetésekbe. A fiatalok számára a demokrácia cselekvést, sokszínűséget és egyenlő esélyeket jelent a jövő alakítására.

Mit tehet még az EU annak érdekében, hogy a fiatalok részvétele valódi befolyássá váljon? Hogyan járulhatnak hozzá a fiatalok ahhoz, hogy a demokrácia inkluzívabbá és cselekvésorientáltabbá váljon?